A Tudomány mai állása 2020. 5. hét

A tartalomból:

  • Különleges falfestékek segíthetnek a klímaharcban.
  • Kitalálták a tudósok, hogyan gyárthatunk oxigént a Holdon.
  • Mire használják a kutyák a bajszukat?
  • Feltérképezték a muslica agyának egy részét.
  • Laborban növesztettek emberi és állati miniagyat.
  • Óriási áttörés küszöbén a rákkutatás.
  • Hogyan ellenőrizhető, hogy, sugároz-e a mikrohullámú sütő.

Különleges falfestékek segíthetnek a klímaharcban. Hőszabályozó, energiát megtakarító, a szennyező anyagokat felfaló és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését segítő falfestékeket fejlesztettek ki kutatók. Az európai városok felében az éves energiafelhasználás nagyjából fele az épületek fűtésére és hűtésére megy el. A fő elképzelés az, hogy az öreg házakat speciális festékekkel újítsák fel, ami egyfajta szigetelőanyagként használható, hogy növeljék az öreg házak energiahatékonyságát anélkül, hogy óriási összegeket költenének rájuk.

https://hvg.hu/tudomany/20200117_falfestek_kutatas_karos_anyag_energiahatekonysag

Kitalálták a tudósok, hogyan gyárthatunk oxigént a Holdon. Az Európai Űrügynökség (ESA) a Hold felszínén található porból állítaná elő az űrhajósok és a rakéták számára az oxigént. Ahhoz, hogy az emberiség össze tudja hozni a világ eddigi legnagyobb tudományos projektjét, a Mars meghódítását, elengedhetetlenül szükséges, hogy az űrhajósok megvessék a lábukat a Holdon. A Holdbázis felépítésének köszönhetően egyrészt lerövidülne a Mars eléréséhez szükséges idő, másrészt a Földet kísérő égitest felszínén meg lehetne tankolni a rakétákat, amelyek a vörös bolygóig viszik az űrhajókat. Ehhez egyetlen elengedhetetlen dologra van szükség: oxigénre. A Holdnak viszont lényegében nincs légköre, ami ezt biztosítaná, így a tudósoknak mást kell kitalálniuk a kritikus feltétel biztosítására. A tudósok ezt a Hold felszínén található por felhasználásával oldanák meg, és úgy tűnik, az Európai Űrügynökség jó úton halad afelé, hogy az elképzelésből valóság legyen.

https://hvg.hu/tudomany/20200120_europai_urugynokseg_esa_holdbazis_oxigen

Mire használják a kutyák a bajszukat? Egyelőre nagyon keveset tudunk a kutya tapintóérzékéről, a szakáll- vagy tapintószőrökből álló bajuszról. Az viszont biztos, hogy az állatoknak – főként az emlősöknek – a bajszuk komoly segítséget nyújt a környezet érzékelésében. A bajuszszőrök fontos és speciális funkciókat látnak el. A kutyák ezek segítségével tudják megismerni a körülöttük lévő világot és koordinálni a mozgásukat. Segítenek a tárgyak felismerésében és a távolság felmérésében is, például egy ugrás előtt.

Sok gazda gondolja azt, hogy ápolási vagy esztétikai célokból levágja a kutya bajuszát. Bár maga a művelet nem fájdalmas, azt követően bizonyára tapasztalni fogjuk annak negatív hatásait: navigációs problémák, viselkedészavarok, dezorientáció léphet fel. Jó hír azonban, hogy idővel visszanőnek.

https://www.origo.hu/tudomany/20200120-radarkent-hasznaljak-bajszukat-a-kutyak.html

Feltérképezték a muslica agyának egy részét. Két év és 100 000 munkaóra kellett ahhoz, hogy a muslica agyának nagyjából harmadát sikerüljön feltérképezni. Az egyik legizgalmasabb kutatási terület ma a tudományban az emberi agy. Ma már tudjuk, hogy ha egy majomba ültetünk át egy gént belőle, az állat sokkal okosabb lesz, sőt, a technológiai fejlettségünk ma már ott tart, hogy képesek vagyunk laboratóriumi körülmények között emberi agyat növeszteni. Mégis, hiába tanulmányozzák a tudósok most már hosszú évtizedek óta, összetettsége és bonyolult működése miatt még mindig olyan, mintha csak a felszínt kapargatnánk. Az agy feltérképezésére készített fejlesztések azonban segíthetnek előrébb lépni. Most épp az egyik informatikai cég állt elő egy lenyűgöző eredménnyel, ami hosszú távon valóban nagy segítség lehet. Olyan technológiát fejlesztettek ki, amely segítségével képesek voltak elkészíteni a világ eddigi legnagyobb felbontású és legrészletesebb 3D-s térképét az agyi aktivitásról.

https://hvg.hu/tudomany/20200122_google_agykutatas_agy_modellezese_3d_terkep_muslica

Laborban növesztettek emberi és állai miniagyat. Svájci szakértők őssejtekből hoztak létre emberi, csimpánz- és makákóagyat. Miután sikerült kifejleszteni azt a technológiát, amelynek segítségével agysejtek növeszthetők őssejtekből, a kutatók közvetlenül össze tudták hasonlítani a különböző emberszabásúak agyi fejlődését. A “miniagyakat” négy hónapon át növesztették borsószem-méretűre. Ezek a tudományosan agyi organoidnak nevezett sejtcsoportok egyszerű szerkezetek, melyek nem képesek semmilyen funkciót ellátni. A három különböző agy a kezdetekkor azonos sebességgel fejlődött, de miután a sejtek elkezdtek specializálódni valamily neurontípussá, a makákóagy fejlődött a leggyorsabban. Sebességben a csimpánzagy követte, az emberi agy pedig a leglassabbnak bizonyult. A tudósok szerint ennek az lehet az oka, hogy az emberi agy fejlődik a legnagyobbá és legösszetettebbé, ehhez lehet szükség a lassú fejlődésre. Az emberi és a csimpánzagy közötti különbségek rámutathatnak, miért összetettebb az emberi agy. A miniagyak segíthetnek megválaszolni azt az alapvető kérdést, hogy mi teszi az embert emberré.

https://hvg.hu/tudomany/20191020_emberi_sejtek_miniagy_csimpanz_makako

Óriási áttörés küszöbén a rákkutatás. Az emberi immunrendszer egy frissen felfedezett eleme felhasználható arra, hogy egyszer a “rák sok fajtáját gyógyíthassa” – számolt be az egyik szaklap. A Cardiffi Egyetem kutatói felfedeztek egy eljárást, amely laboratóriumi tesztekben legyőzte a prosztata-, mell-, tüdő- és más daganatos sejteket. A módszert klinikai vizsgálatokban, betegekkel nem tesztelték, a kutatók szerint azonban hatalmas lehetőség rejlik benne” -.

https://www.origo.hu/tudomany/20200121-az-emberi-immunrendszer-egy-uj-elemet-fedeztek-fel.html

Hogyan ellenőrizhető, hogy, sugároz-e a mikrohullámú sütő. A mikrohullámú sütők úgy vannak kialakítva, mint egy Faraday-kalitka. Ez az elektromágneses hatás kiküszöbölésére szolgáló, a mikró ajtaján is látható fémhálóval körülvett rész, arra szolgál, hogy az ételeket melegítő sugárzás ne juthasson ki a háztartási gépből, és persze ugyanígy be sem juthatnának hullámok. Ahova pedig nem jutnak be a rádióhullámok, ott nincs térerő. Ebből következik az egyszerű tesztmódszer: győződjön meg róla, hogy a mikrosütő nincs üzem alatt, a számláló nem mutat a sütésből hátralévő másodperceket. Ha ez rendben van, tegye be a telefonját a mikrohullámú sütőbe, majd csukja rá az ajtót. Ha kicsörög a mobil, az rossz jel, ebben az esetben a mikró árnyékolása nem működik jól.

https://hvg.hu/tudomany/20160404_mikrohullamu_suto_sugarzas_merese_otthon