A tudomány mai állása ’19. 11. 25.

A tartalomból:

 

– A nők ugyanolyan jók matematikából, mint a férfiak.

– Több ezer, tündöklő tojást mosott partra a tenger.

– Zseniális megoldást találtak ki a műanyagszemét ellen.

– Nagy csalódás, ami 30 év után most kiderült a szobanövényekről.

– Váratlan felfedezést tettek a Marson.

– Ámulatba ejtő jelenséget figyeltek meg a Napban.

– Elképesztő erejű termonukleáris robbanást észleltek az űrben.

– Újfajta akkumulátor segíthet, hogy végleg átváltsunk a zöldenergiára.

– Végre megérthetjük, hogyan épült a nagy piramis.

A nők ugyanolyan jók matematikából, mint a férfiak. Nincs különbség a lányok és a fiúk agyfejlődése között, így a matematikai képességeknél sem érzékelhetők eltérések amerikai kutatók szerint. A csoport megállapította, hogy a közvélekedéssel szemben nincs különbség a lányok és fiúk agyfejlődésében: sem az agyfunkciókban, sem a matematikai képességekben nem találtak eltérést a nemek között. A kutatást a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem tudósa, Jessica Cantlon vezette. A csoport eredményeit az egyik tudományos lap aktuális számában publikálták.

https://hvg.hu/tudomany/20191111_matematika_agyfejlodes_nok_ferfiak

Több ezer, tündöklő tojást mosott partra a tenger. Simára csiszolt, gömb alakú jéggolyókat sodort a partra a tenger Finnországban. A ritka jelenség pont úgy mutat, mintha egy óriási teknőstojásokat halmozott volna fel a helyszínen. A kutatók szerint a hihetetlen gömböket az időjárás és a hullámok sajátos kombinációja hozta létre. Egy amatőr fotós bukkant a furcsa látványra, miközben a feleségével a Hailuoto szigeten sétált, a Finnország és Svédország közötti szárazföldön.

https://www.origo.hu/tudomany/20191111-tobb-ezer-tundoklo-jegtojast-mosott-partra-a-tenger.html

Zseniális megoldást találtak ki a műanyagszemét ellen. Légbuborékok alkotta gáttal gyűjtik össze Amszterdam csatornáiból a műanyaghulladékot még az előtt, hogy az az Északi-tenger vízébe jutna. Az egyszerű eszköz a csatornák vízében lévő hulladékot – különösen a kicsiny műanyag darabokat – a Westerdok csatorna szélére tereli, ahol összegyűjtik és kiemelik a vízből.

https://hvg.hu/tudomany/20191110_muanyaghulladek_takaritas_legbuborek_gat_amszterdam_the_great_bubble_barrier

Nagy csalódás, ami 30 év után most kiderült a szobanövényekről. Az otthonokban és irodákban elhelyezett cserepes növények nem javítják hatékonyan a levegőminőséget – állapították meg a philadelphiai Drexel Egyetem kutatói, akik több évtizednyi kutatási eredményt átvizsgálva jutottak arra a megállapításra, hogy egy egyszerű szellőztetés messze túlszárnyalja a szobanövények teljesítményét, ha a beltéri levegő megtisztításáról van szó.

https://hvg.hu/tudomany/20191110_szobanovenyek_levego_minosege_szelloztetes

Váratlan felfedezést tettek a Marson. Először mérik a légkört alkotó gázok szezonális változásait a marsi Gale-kráterben. Az eredmények döbbenetes felfedezéshez vezettek: az oxigén viselkedése a vörös bolygón jelenleg egyetlen ismert kémiai folyamattal sem magyarázható. A Curiosity marsjáróra szerelt kémiai labor három marsi éven keresztül (ami 6 földi évnek felel meg) gyűjtötte az adatokat.

https://www.origo.hu/tudomany/20191114-a-metan-utan-az-oxigen-is-furcsa-ingadozasokat-produkal-a-marson.html?utm_source=fb_origotudomany&utm_medium=whatever&utm_campaign=tudomany&fbclid=IwAR3P92FOfTNA7mxr9NbJ8LzEw679LleX1CW_XYIq2YqFVamoj1U5BcqYPFM

Ámulatba ejtő jelenséget figyeltek meg a Napban. Egy magyar csillagászprofesszor vezette nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült hatalmas mennyiségben megfigyelnie – a Nobel-díjas Hannes Alfvénről elnevezett, – nagy energiájú és egyedi tulajdonságokkal rendelkező plazmahullám-pulzusokat a Nap légkörében. A napfizikában áttörőnek számító eredményről az egyik tudományos folyóiratban számoltak be a kutatók.

https://www.origo.hu/tudomany/20191103-magyarorszag-meretu-orvenyek-gerjesztenek-oriasi-magneses-plazmapulzusokat-a-nap-legkoreben.html

Elképesztő erejű termonukleáris robbanást észleltek az űrben. A forrás vélhetően egy távoli pulzár lehetett, jelentette be a NASA, az amerikai űrügynökség. A pulzárok olyan csillagok maradványai, amik szupernóvaként semmisültek meg, ám tömegük nem volt elegendően nagy ahhoz, hogy fekete lyukká váljanak. A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása. A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni. A robbanás során keletkezett röntgensugarakat a NASA egyik műszere, a Nemzetközi Űrállomásra szerelt NICER detektálta.

https://www.origo.hu/tudomany/20191111-minden-kepzeletet-felulmulo-robbanas-razta-meg-a-vilagurt-eszlelte-egy-muhold.html

Újfajta akkumulátor segíthet, hogy végleg átváltsunk a zöldenergiára. Az amerikai Berkeley Egyetem kutatói egy már létező akkumulátort fejlesztenének tovább, hogy hatékonyan tudjuk elraktározni a megtermelt zöldenergia “felesleges” részét. Ahhoz, hogy a klímaváltozás legnagyobb katalizátoraiként számon tartott fosszilis tüzelőanyagokat le tudjuk váltani, a zöldenergia előállításának további fejlesztésére van szükség. Ennek egyik sarokköve, hogy olyan tároló rendszereket – akkumulátorokat – hozzunk létre, amelyek akkor is képesek ellátni bennünket energiával, ha épp nem süt a nap vagy nem fúj a szél.

https://hvg.hu/tudomany/20191108_berkeley_egyetem_akkumulator_zoldenergia_aramlasos_akkumulator

Végre megérthetjük, hogyan épült a nagy piramis. A kutatókat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy hogyan voltak képesek az ókori egyiptomiak felépíteni a gízai nagy piramist. Régészek egy csoportja most felfedte azt a rámparendszert, amellyel 4500 éve a köveket mozgathatták. A rendszer maradványai egy ősi kőfejtőben, az Arab-sivatagban fekvő Hatnubnál kerültek elő.

https://24.hu/tudomany/2018/10/31/gizai-piramisok-epitese/