A tudomány mai állása ’19. 12. 02.

A tartalomból:

– Sikerült méhek nélkül mézet készíteni.

– A gyomnövények akár hasznosak is lehetnek.

– Bepánikolnak a növények az esőben.

– Miért sárgulnak be ősszel a falevelek?

– Látás-visszaállító génterápiát dolgozott ki egy magyar kutató.

– Tüdőgyulladást is okozhat az ágynemű.

– Miért jó a hővisszanyerős szellőzés.

– Szuperhatékony repülőszárnyat teszteltek magyar kutatók.

– Jöhetnek az elsüllyeszthetetlen hajók.

– Öt autós technológia, ami megvalósult a filmvilágból.

Sikerült méhek nélkül mézet készíteni. Az Izraeli Műszaki Egyetem diákjai kifejlesztettek egy új technológiát, amellyel méhek közreműködése nélkül készítettek mézet egy genetikailag módosított baktérium felhasználásával. Páratlan tulajdonságai miatt a mézet számos területen, az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban, a kozmetikai termékek előállításhoz használják. A méhészetek terjeszkedése azonban ártalmas a méhekre, káros a környezetre, és a méhpopulációk csökkenését eredményezi világszerte – írja a felsőoktatási intézmény, amely szerint a méhek nélküli méz segíthet ezen globális károk leküzdésében.

https://hvg.hu/tudomany/20191109_vegan_mez_mehek_nelkul_technion_izrael_igem

A gyomnövények akár hasznosak is lehetnek. A gyomok valójában segíthetnek a terméshozam növelésében – állapították meg a pisai Szent Anna Egyetem szakemberei. Tanulmányuk szerint a termesztett növényekkel együtt élő gyomok bizonyos szintű sokféleségének a megőrzése segít csökkenteni a terményveszteséget.

https://hvg.hu/tudomany/20191118_gyom_gyomnoveny_termes_termeshozam

Bepánikolnak a növények az esőben. Azt hinnénk, hogy a növények pozitívan reagálnak az esőre, hiszen ez öntözi őket, ebből nyerik a számukra elengedhetetlen vizet. A Nyugat-Ausztrál Egyetem és a svéd Lund Egyetem kutatói viszont most megállapították, hogy sokkal inkább olyan kémiai vegyületeket bocsájtanak ki, amelyeket a szakértők “pánikszerűnek” írtak le. A növények igen változatos kémiai reakciókat képesek adni a környezeti hatásokra. Az egyik tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a növények az esőre reagálva egy összetett vegyületláncot engednek ki magukból, ami több ezer gént, több száz fehérjét, valamint rengeteg növekedési hormont érint. Ezek azután indulnak be, hogy az esőcsepp eléri a növény levelét, és mindössze tíz percen belül produkálják a reakciót.

https://24.hu/tudomany/2019/10/31/novenyek-panik-eso-feherje-hormonok-betegsegek-terjedese/

Miért sárgulnak be ősszel a falevelek? Az ősz hangulatához hozzátartozik, hogy a hűvösebb napok beköszöntével a lombhullató fák levelei szép lassan sárga, vörös és barna árnyalatokat öltenek, majd végül lepotyognak az ágakról. Mégis mi áll a levelek drámai átalakulásának hátterében? A levelek zöld színét a klorofil nevű anyag adja. A vegyület lemezszerű struktúrákban helyezkedik el a növények sejtjeiben. Mivel a klorofil a napsugárzás kék és vörös hullámhosszait nyeli el, a zöldet viszont alig, a növényeket is zöldnek látjuk. Az anyag kulcsszerepet tölt be a fotoszintézisben, ez az a folyamat, melynek során a növények a napenergiát kémiai energiává alakítják, ami nélkülözhetetlen fennmaradásukhoz. A klorofil ugyanakkor rendkívül instabil, folyamatosan lebomlik a sejtekben, ezért az élőlényeknek szintetizálniuk kell azt, amihez hőre és napfényre van szükség. Tavasszal és nyáron a levelekben lévő vegyületek közül messze a klorofil fordul elő a legnagyobb arányban, ezért tűnnek zöldnek. Ebben az időszakban egy auxin nevű hormon is termelődik, amely meggátolja, hogy egy parafaszerű sejtekből álló kéreg képződjön. Ahogy viszont az éjszakák hosszabbá válnak, az auxin előállítása lassan megszűnik. Ezzel kialakul a réteg a levelek szárában, ami elzárja a víz- és tápanyag-utánpótlást, illetve a szénhidrátok áramlását a levélből az ágak felé. A levelek klorofilellátása megszűnik, és a sárga és vörös fényt visszaverő karotinok, a vörös és lilát visszaverő antociánok, illetve a sárgát visszaverő xantofillok válnak dominánssá. Ezzel szép lassan megindul az őszi színváltozás.

https://24.hu/tudomany/2019/09/15/miert-sargulnak-be-osszel-a-falevelek/

Látás-visszaállító génterápiát dolgozott ki egy magyar kutató. A Svájcban dolgozó magyar neurobiológus, Roska Botond kapja a Semmelweis Egyetem legnagyobb presztízsű nemzetközi tudományos elismerését, a Semmelweis Budapest Awardot. Az egyetem közleménye szerint a kutató, munkatársaival az emberi látás visszaállításán dolgozik, munkájuk eredményeként hamarosan gyógyíthatóvá válhatnak a vakság azon típusai, amelyeket a szem fényérzékelési képességének elvesztése okoz. Roska januárban az első magyar kutató lett, aki elnyerte a Nobel-díj előszobájának tartott Louis Jeantet-díjat, majd augusztus 20-án megkapta a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István-rendet is.

https://qubit.hu/2019/11/15/a-latas-visszaallito-terapiat-kidolgozo-roska-botond-kapja-a-semmelweis-egyetem-legrangosabb-dijat

Tüdőgyulladást is okozhat az ágynemű. Egy 43 éves férfi extrém fáradtságot, rossz közérzetet és légszomjat tapasztalt, miután toll ágyneműre váltott – írja az egyik tudományos lap. Miután tünetei három hónapon át sem múltak el, orvoshoz fordult. A szakértők először légúti fertőzéssel diagnosztizálták, állapota azonban később tovább romlott, már a lépcsőzés is komoly erőfeszítést igényelt számára. Egy röntgenvizsgálatot követően minden normálisnak tűnt a mellkasában, a kórház munkatársa azonban nem értett egyet kollégáival, és egy alaposabb CT-vizsgálatot is lefolytatott. Az elemzés súlyos gyulladást mutatott ki a tüdejében. A szakértők arra jutottak, hogy a rendellenességet a páciens toll ágyneműje válthatta ki. A vérvizsgálat rámutatott, hogy a férfi szervezetében sok az olyan antitest, amely egy, a kacsa- vagy libatollban fellelhető vegyület hatására termelődhet.

https://24.hu/tudomany/2019/11/19/toll-agynemu-erzekenyseg-tudogyullada

Miért jó a hővisszanyerős szellőzés. A 15-20 éve vagy még korábban épült házakban, ha egy ablakot rendesen bezártak, akkor is bejutott némi levegő a réseken, hiszen szigetelésük korántsem volt olyan tökéletes, mint az új építésű házakba telepített nyílászáróknak. Tehát ugyan kiszökött a fűtött lakásból a meleg, fáradt, párás levegő, viszont valamennyi friss be is jött helyette, így kevesebb volt az esély arra, hogy például penész keletkezzen a lakásban. Azonban egy lakást szellőztetni sem olyan egyszerű már, mint akár néhány évvel ezelőtt volt. Melegben a klíma, hidegben a fűtés miatt nem lehet hosszabban nyitva hagyni az ablakokat. De ha a családban allergiás beteg van, akkor ez a módszer szintén nem lehet opció, mint ahogy akkor sem, ha városban lakunk, ahol jóval magasabb a légszennyezettség mértéke. Viszont olyan térben sem jó élni, ahol elfáradt a levegő, nincs elég oxigén, hiszen hamarabb leszünk fáradtak, fejfájósak, de a légúti megbetegedések is könnyebben kialakulhatnak. Született erre megoldás: a hővisszanyerős szellőzés.

https://hvg.hu/brandcontent/20191111_Igy_nez_ki_egy_kozel_nulla_energiaigenyu_epulet

Szuperhatékony repülőszárnyat teszteltek magyar kutatók. A hagyományos szárnyaknál nagyobb fesztávolságú és jóval könnyebb szárnyakat tesztel egy nemzetközi kutatócsoport, és azt remélik, hogy a fejlesztésnek köszönhetően zöldebbé és olcsóbbá válhat a repülés. A projektben magyar félként egy számítástechnikai intézet kutatói is részt vettek, ők tervezték és építették meg a kísérleti gépek fedélzeti rendszerét, köztük a szárnyba épített érzékelőket, aktuátorokat (elektromos árammal, olajjal, vagy levegővel működtetett beavatkozó elem), valamint a robotpilóta szoftveres és hardveres elemeit. Ebben a kísérletben arra kerestek megoldást, hogy ne csapkodjanak a repülőgépek szárnyai.

https://index.hu/techtud/2019/11/21/hatekony_repuloszarny_repules_flexop_sztaki_airbus/

Jöhetnek az elsüllyeszthetetlen hajók. Egy New York-i kutatás során szakemberek kifejlesztették a víz felszínén maradó fémet. Ha ebből az anyagból készülnének a jövőben a hajók, akkor azok gyakorlatilag elsüllyeszthetetlenné válnának. A Rochester Egyetem kutatói kifejlesztettek egy olyan fémet, amely akkor sem süllyed le, ha üregei megtelnek vízzel. “Nem számít, hogy mennyire rongálódott vagy, hogy mennyire van átlyukasztva, akkor is a felszínen marad”.

https://hvg.hu/tudomany/20191117_Elsullyeszthetetlen_hajo_New_Yorki_kutatok

Öt autós technológia,ami megvalósult a filmvilágból. KITT a beszélő autó, amit csak „pajtinak” hívott David Hasselhoff, remek alap arra, hogy bemutassanak mostanra ténylegesen is létező autóipari fejlesztéseket.

Önvezető üzemmód. Noha teljesen autonóm járművek még ma sincsenek, de szinte nincs olyan autógyár, amelyik ne dolgozna rajtuk.

Kamerák és szenzorok. A teljes önvezetés még várat magára, de a mai autók számos vezetéstámogató rendszerrel segítik a biztonságos közlekedést.

Hidrogénhajtás. Noha az alternatív hajtástechnológiák terén jelenleg az akkumulátoros elektromos autók vannak divatban, néhány gyár nem tett le az üzemanyagcellás energiatárolásról sem, amelynek üzemanyagként hidrogénre van szüksége.

Okosóra és orvosi megfigyelő rendszer. KITT képes volt rá, hogy nyomon kövesse gazdája életjeleit, és több autógyár is megpróbálkozott hasonló rendszerek kifejlesztésével. Végül azért hagytak fel ezzel, mert már a piacon van egy sor viselhető okoseszköz, amelyik figyeli például a szívverést, és elég összekötni az autó fedélzeti számítógépével.

Beszélő MI. Noha arra még várnunk kell, hogy a kocsink szellemes megjegyzésekkel vidítson fel bennünket, már számos autóban elérhető valamilyen hangvezérelt és hanggal válaszoló digitális asszisztens.

https://hvg.hu/cegauto/20191120_Ot_technologia_David_Hasselhoff_autojabol_ami_meg_is_valosult